Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Péterffy Gyöngyi

2008. július 8.

Az erdélyi származású Péterffy Gyöngyi 1995-ben írt levelet Wass Albert írónak, ezzel kezdődött két erdélyi magyar lélek barátsága, derül ki az megemlékező kötetből (Péterffy Gyöngyi: Vezérlő csillag. Dr. Gróf Czegei Wass Albert emlékezetére, Hoppá Kiadó, Marosvásárhely, 2008). A védnökök, támogatók jegyzéke mutatja, milyen sokan szeretik Wass Albertet. Neves személyiségek írnak kedvező méltatásokat: Nagy Pál irodalmár Marosvásárhelyről, Simó József, a Czegei Wass Alapítvány elnöke Budapestről, dr. Lukácsy Éva Miamiból. Péterffy Gyöngyi kronológiai sorrendben és tematikus egységben ismertette a Wass Alberthez írott versei világát. /Kajcsa Jenő: Személyes emlékkönyv Wass Albertről. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 8./

2008. július 31.

Megjelent Wass Albert tiszteletére egy kötet, Péterffy Gyöngyi: Vezérlő csillag című munkája. Péterffy Gyöngyi 1995-ben Tőkés László tiszteletére megírta Prométheusz című verseskötetét. Férje, Pénzes Gyula tanácsolta, hogy a kétnyelvű (magyar és angol) művet az Amerikai Egyesült Államokban is népszerűsítse. Felkérték Wass Albertet, hogy írjon előszót a könyvhöz. Péterffy Gyöngyi akkori beszélhetése Wass Alberttel most is élénken él Péterffy emlékezetében. Nemcsak szakmai útmutatást, hanem lelki támaszt is nyújtott az író. Ebből a bensőséges kapcsolatból ihletődve állította össze Vezérlő csillag című kötetét, mely csak idén tudott megjelenni. /Sz. L. : Vezérlő csillag. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 31./

2008. szeptember 2.

Második alkalommal tartottak falunapokat Gyulakután. László Árpád polgármester köszöntötte a magyarországi Pétervására testvértelepülés küldötteit. A szabadtéri színpad vonzotta az érdeklődőket. Fellépett a marosfelfalui Bíborka és az erdőszentgyörgyi Cigánybomba-együttes. Bemutatták az Amerikában élő, gyulakutai születésű költőnő, Péterffy Gyöngyi dr. gróf Czegei Wass Albert emlékezetére írt Vezérlő Csillag című kötetét. A könyv Péterffy Gyöngyi Wass Alberthez írt verseit, levelezésüket, tartalmazza, interjúkból, illetve Wass Albert olyan műveiből állt össze, amelyeket a költőnőnek küldött el. A könyv eladásából befolyt összeget jótékonysági célra, diákok továbbtanulási támogatására fordítják. /Mózes Edith: Díszoklevél, könyvbemutató, "Cigánybomba", tűzijáték… = Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./

2008. október 15.

A Sepsiszentgyörgyön megjelenő Történelmi Magazin októberi számának címlapján az aradi Szabadságszobor látható. A magyar történelem-kultúra rovatban sorozatkezdő tanulmányt közöl a lap főszerkesztője, Kádár Gyula A magyarság száma a honfoglalás után címmel. Érdeklődésre tarthat számot Friedrich Klára Torma Zsófia, a régész c. életrajza, Péterffy Gyöngyi Vezérlő csillag c. könyve gróf Czegei Wass Albertnek állít emléket. Rabocskay László Erdővidéki barangolás c. írása Vargyas és Olasztelek múltját, műemlékeit mutatja be. /Asztalos Lajos: Történelmi Magazin. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./

2010. szeptember 1.

Amerikai támogatás erdélyi magyar diákoknak
Péterffy Gyöngyi költő, az amerikai Erdélyi Érdekvédelmi Bizottság vezetője a Magyar Ösztöndíj Alap (Hungarian Scholarship Fund) alapítójával, Bognár Bélával és feleségével, Aprillal, tíz éve célul tűzte ki magyarországi és a Magyarországtól elszakított területeken élő jó képességű, szegény magyar diákok támogatását.
Az eddig támogatott diákok száma mára elérte a 102-t: Magyarországról 21, Erdélyből 46, Délvidékről 10, Felvidékről 15, Kárpátaljáról 21 tanuló részesült ilyen támogatásban. A diákok közül eddig 37 kapott első diplomát, 12 befejezte a mesterképzést, öt diák szerzett doktori fokozatot, három orvosdoktori címet, egy ügyvéd lett, négy református teológiát végzett és egy római katolikus pap lett.
Az idén 46 diákot támogatnak, az alapítvány átlagkiadása egy évre 45 ezer dollár, amit adományokból szereznek be.
Bognár Béla szerint az adakozók nagy része amerikai, a magyar és magyar származású adományozók többnyire nyugdíjasok, akik kis összegekkel járulnak hozzá a diákok megsegítéséhez. Magyar szervezetek és egyházak támogatására az AMOSZ-on kívül másra nem számíthatnak.
Péterffy Gyöngyivel a nemrég megtartott gyulakutai falunapokon találkoztunk, aki 400 dolláros diáksegéllyel érkezett, amelyet gyulakutai diákoknak osztott szét: 200 dollárt idén végzetteknek, 200-at jövőre végzőknek. Az általa alapított Erdély Bizottsággal eddig 52 erdélyi diákot támogattak. A támogatók között említette Buffett Dorist és Micheller Attilát.
(mózes) Népújság (Marosvásárhely)

2015. november 28.

Új rovattal bővült az udvarhelyi lap
Fiatal tollak színvilága
Csupa dallam, zeneiség az idei harmadik Erdélyi Toll. A székely-udvarhelyi irodalmi és művelődési folyóirat irodalomtörténetnek szentelt első oldalain régi magyar zsoltárok ölelnek körül (Pomogáts Béla: Magyar zsoltárhagyomány), majd áprilys könnyedség, játékosság ragad magával, miközben az összetéveszthetetlen költői világot mélységeiben is bejáró tanulmányt olvassuk (Bertha Zoltán: Az ember dallama. Áprily Lajosról). Az évfordulós megemlékezésben ezúttal Reményik Sándor alakja idéződik fel (Málnási Ferenc: A költő – "a lelkek építésze" és szintén Málnásitól: Anyanyelvünket óvnunk, őriznünk kell! Emlékezés a 125 éve született költőre, az Ige című versére), végül pedig maga a költő is megszólal, újra halljuk a lírai parancsolatot. "…Vigyázzatok: a nyelv ma szent kehely,/ Ki borát issza: Élet borát issza…"
A sajtótörténeti rovatban folytatódik Brauch Magdának a Székely Útkereső évtizedét nyomon követő tanulmánya. Ezúttal a 90-es években szerkesztett lap fogadtatását, hazai és külföldi sajtóvisszhangját, felkért szerzőinek viszonyulását, az egyes írásokra érkezett visszajelzéseket ismerheti meg, illetve a Székely Útkereső és az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó szimbiózisát is megértheti az olvasó. A végkövetkeztetés pedig: "A Székely Útkereső tíz éve tehát folytonos küzdelemben telt el, de fenn tudott maradni a meglehetősen mostoha hazai magyar sajtóviszonyok közepette is. Tíz év utáni megszűnése nem kudarc, mivel közvetlenül és folytatólagosan átadja helyét a Székely Útkereső Kiadványok című ismeretterjesztő sorozatnak és a vele párhuzamosan fejlődött és belőle alakult sikeres könyvkiadónak, az Erdélyi Gondolatnak".
A Toll-forgató a Székely Útkereső Antológiából is újra ízelítőt kaphat. Verssel Reményik Sándor (Az álorcás magyar. Bethlen Gábor halálának háromszázadik évfordulójára Makkai Sándornak), Dsida Jenő (Psalmus Hungaricus – részlet), Beke Sándor (Tüntető magnóliák avagy Ima Erdélyországért), Tóth István (Senkiföldjén), Lendvay Éva (Álombeli séta apámmal), Szemlér Ferenc (Szerelem) ajándékozza meg, prózában Kölcsey (Parainesis – részlet), Kozma Mária (Párbe-szédek – részlet) szól hozzá, rövidebb tanulmányt Balázs Gézától (A mai folklórműfajok gyűjtéséről), ismertetőt Németh Júliától (Ötéves az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó), publicisztikai írást Jakobovits Miklóstól (A múzeumokról) talál. Az Anyanyelvünk épségéért rovatban Málnási Ferenc Erdélyi anyanyelvoktatás – irodalmunk tükrében című tanulmányát követhetjük tovább, az életművek bemutatásának szentelt oldalakon Kozma László Juhász Gyula költői világát körvonalazó írása folytatódik.
Tizennégy költő múzsája bűvöl, közben öt prózai alkotás, többnyire korábbi Tollakból ismert irodalmi művek soron következő részletei kínálnak pihenőt a szépirodalmi rovatban. Képzőművészet és költészet rokonságáról ezúttal is Kedei Zoltán írásai biztosítanak, a hit üzeneteit pedig Sebestyén Péter prózában (Az Úr városa? I.), Csatáné Bartha Irénke és Péterffy Gyöngyi versben tolmácsolja.
Természetesen legkisebb olvasóiról, hallgatóiról sem feledkezik meg az Erdélyi Toll. A gyermekeknek szóló rovatban Csire Gabriella meseregénye, a Mókus Pali vándorúton folytatódik, ugyanitt P. Buzogány Árpádtól és Márton Károlytól verseket találunk, Beke Sándor pedig tovább építi az Ábécéiskolát.
Talán nem véletlen, hogy az Erdélyi Toll újdonságát az utolsó oldalakon találjuk, úgy, ahogy az igazi meglepetést is az ajándékozás végére szokás hagyni. A tematikáiban és alkotói csapatában is sokszínű lap új rovattal bővült, a tizenéves szárnybontogatóknak teret adó Fiatal tollakkal. Első szerzői Márton Tímea és Szakács Betty, mindketten mesei világukba kalauzolják a gyermek és felnőtt olvasót. Gratulálunk nekik és várjuk a folytatást.
Nagy Székely Ildikó
Népújság (Marosvásárhely)

2016. február 6.

Utak, ünnepek a Tollban
Tavalyi adósságot törlesztek, amikor 2015 negyedik Erdélyi Tollát a kezembe veszem. Meg is bánom rögtön a halogatást, hiszen a székelyudvarhelyi irodalmi, művelődési folyóirat már a találkozás első pillanatában izgalmas témával láncol magához, Csontos Mária tolmácsolásában Reményik pályakezdéséről mesél… De az írott szó mestereinek múltját előhívó rovat másik olvasmánya, Bertha Zoltán „Társak a Gondban” (Sütő András esszéi erdélyi írókról) című munkája is igazi irodalomtörténeti csemege. 
A sajtótörténetnek szentelt oldalakon a Székely Útkereső című folyóirat és a Székely Útkereső Kiadványok 1990 és 2007 közötti sajtóvisszhangjának megtalálásához kapunk iránytűt, illetve Beke Sándor főszerkesztő válogatásában meg is ismerhetünk jó párat ezekből a hangokból. Szintén itt vehetjük számba azt a 125 lapot, amelyekből a rendszerváltás után a romániai magyar sajtó új térképe körvonalazódott. 
Természetesen nem marad el a Székely Útkereső évfolyamaiból nyújtott kóstoló sem, amellyel Beke Tollról Tollra megörvendezteti az olvasót. Ezúttal Kölcsey (A szabadsághoz), Reményik Sándor (Nagy magyar télben), Juhász Gyula (A Hymnus), Babits Mihály (Karácsonyi ének), József Attila (Karácsony), Benedek Elek (Mióta nagyapó lettem), Beke Sándor (Tücsökszerenád) lírájában merítkezhetünk meg pár pillanatra, szépprózát Csire Gabriellától (Megszólal az aranycsengő) és Nagy Zoltán Mihálytól (Azon a télen – részlet) kapunk. Egyed Ákos Mátyás király alakját idézi fel 1990-ben, a nagy uralkodó halálának 500. évfordulóján kelt írásában, Kelemen Katalin Kőrösi Csoma Sándorra emlékezik. Prózai írást találunk ugyanakkor Bözödi György (Ahonnan elindultunk), Beke György (Mosoly szaladt az arcomra…), Domonkos János (Egy dal, mely meghódította a világot), Benkő András (Zenetörténetünk – Egyházi zene. Középkor) és Penckófer János (A művészetnek szárnyalnia kell) tollából. Utóbbi cikkek, esszék, múltidézések a Székely Útkereső első évfolyamaiban jelentek meg, Kölcsey, Juhász, Babits versei pedig a legelsőben kaptak helyet, bizonyára az indulás ünnepélyességének ösztönös kifejeződéseiként. „Szeress hát minket is, koldusokat!/ Lelkünkben gyujts pici gyertyát sokat./ Csengess éjünkön át, s csillantsd elénk/ törékeny játékunkat, a reményt” – üzenik az új életre éledő erdélyi magyar sajtó küldetéseként is értelmezhető Babits-sorok.
Az Anyanyelvünk épségéért című rovatban Pomogáts Béla az irodalmi nemzet, a nyolcvanas, kilencvenes évekbeli civilizációs átalakulás, illetve a személyiség és közösség fogalmát járja körbe (Irodalom, nyelv – identitás), ugyanitt folytatódik Málnási Ferenc Erdélyi anyanyelvünk – irodalmunk tükrében című tanulmánya. 
Érdekes olvasmányt kínál az Élő néphagyományok rovatban Ráduly János Cselédlánynak nem süt a nap című, kibédi szolgálóleányok történeteit rögzítő munkája. Ezúttal két visszatekintést olvashatunk, a vallomások, emlékezések az idei Tollakban folytatódnak. 
A Hit és üzenet rovatban Péterffy Gyöngyi és Kozma László versben, Sebestyén Péter prózában közvetíti az égi szót. A Múzsa ezúttal is főként lírai alkotásokban mutatkozik meg, de folytatódnak a prózasorozatok is, Csire Gabriella Regélő napkelet című műve és Ráduly János Félperces történetei. 
Újdonságnak számít a Sors és pálya rovat és a benne szereplő interjú, amely az Erdélyi Toll műfaji gazdagodását jelzi. Nagy L. Éva Csatáné Bartha Irénke nyugalmazott magyar szakos tanárral, költővel családról, munkáról, művészetekről beszélget.
A tavalyi utolsó Tollból természetesen a gyermekeknek szóló hangok, színek sem hiányoznak. A vers- és mesehallgatók, olvasók Csire Gabriella Mókus Paliját követhetik tovább a vándorúton és Beke Sándor Ábécéiskolájába is újra beleshetnek. 
A „szárnyaikat” próbálgatók rovatában, a Fiatal tollakban Márton Tímea derűs, fantáziadús írását olvashatjuk. Az Egy séta végeredménye talán az előző lapszámban debütált tizenéves alkotó múltkori meséjénél is élvezetesebb, ígéretesebb és mindenképpen méltó lezárása a 2015-ös évnek.
NAGY SZÉKELY ILDIKÓ. Népújság (Marosvásárhely)



lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998